Óvodai célunk, hogy a felnövekvő gyerekek minél inkább tisztában legyenek természeti értékeinkkel, kincseinkkel. Fontos számunkra a szemléletformálás és a környezetvédelem. Értéknek tartjuk a fenntarthatóságra nevelést.

Ahogy Orbán Zoltán mondja: „A szélesszájú orrszarvút, a szikes pusztát vagy a bengáli tigrist nem a terepen lehet és kell csak megóvni, hanem az emberek gondolkodás- és viselkedésmódjának megváltoztatásával.” (Orbán, 2006. 10.o.)

Célunk továbbá, hogy a családok szemléletét is formálhassuk azáltal, hogy a gyerekeknek olyan tapasztalati tanulást és ismeretszerzési lehetőségeket nyújtunk, melyben megszerethetik a környezetüket, és ezáltal önmaguk rájöhetnek, mennyire fontos megóvni mind az állatokat, mind pedig a növényeket. Soha nem látott módon napjainkban számtalan állatfaj került a kihalás szélére, és bár óvodásként ezellen nem sokat tud tenni egy gyermek, mégis bízunk abban, hogy tudatos szemléletformálással, játékosan egy olyan attitűdváltozás mehet végbe bennük az idők során, amiben képesek lesznek a lehető legkevesebb kárt okozni Földünknek. A „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” elv szerint felhívjuk a figyelmüket, ők maguk mit tehetnek azért, hogy csak a szükséges mennyiséget használják fel (mind ételben, mind nyersanyagban, mind pedig vízfogyasztásban). Szót ejtünk és szorgalmazzuk az óvodai, illetve otthoni szelektív hulladékgyűjtést, víztakarékosságra nevelünk, stb.

Az említettek mellett pedig fontos célunk még a felelős állattartásra való oktatás. Hogy egyre kevesebb elhagyott állat legyen a menhelyeken, ezt a szemlélet alakítást már igen kis korban elkezdjük. Hiszen aki felelősséget tud és mer vállalni egy állatért, azt is tudja, hogy a választott társállatot a tőle telhető lehető legjobban el kell látnia. Ezért is etetjük az óvodában található állatokat „állatgondo-zoo” gyerekek segítségével.

A program jó hatással van többek között az interperszonális kapcsolatokra, a közösség pozitív alakulására, a témában való tájékozottságra, a gyerekek szókincsére, a folyamatok, illetve összefüggések megértésére is. Annak jelei, hogy figyelnek környezetükre, madáreleséget hoznak, észreveszik a változásokat, felismerik a természetben azokat a jelenségeket, amiről beszélgetünk, tapasztalunk. Tudják, hogy minden élőlénynek fontos szerepe van a természetben.

Az érzelmi intelligencia, az empátia fejlesztése, az állatokhoz való helyes közeledés mind-mind a program hozadékai. Az állatok közelsége észrevétlenül, élményeken át mutatja meg a gyerekeknek, hogyan célszerű hozzájuk közelíteni. Ha hirtelen mozdulatot tesznek, a legtöbb állat megijed. Erre számtalanszor felhívjuk a gyerekek figyelmét, azonban addig próbálkoznak, míg ők maguk meg nem tapasztalják az említett viselkedésmód következményét.

A program célja összesítve:

• A gyerekek tapasztalataira épülő kapcsolatteremtési lehetőségek megismertetése, a helyes magatartás kialakítása ember-ember, illetve ember-állat kapcsolataiban.
  
  
• Az állatokkal való együttélés feltételeinek megismertetése és a legkönnyebben tartható állatfajok megismerése. 
  
  
• Környezetünk óvó szeretetére nevelés, amelynek szerves része – sok egyéb mellett – a hulladékok gondos elhelyezése, válogatása, de a vásárlási szokások alakítása is.
  
  
• Annak a folyamatnak a felfedezése, megfigyeltetése, tudatosítása, hogy a természet miként képes önmagát megújítani, amennyiben az ember partner ebben.
  
  
• Tudatosan gondolkodó természetjárók nevelése, akik hatással lehetnek a közvetlen környezetükben élő felnőttekre is, és így növelhetjük azok táborát, akik a természet felé fordulnak.
  
  
• Kirándulások segítségével az állat- és természetvédelem lehetőségeinek megismertetése. A bennük rejlő lehetőségek megmutatása, és aktív résztvevők nevelése az életkori sajátosságok figyelembevételével.
  
  

Feladat:

• A felelős állattartás, tudatos természetjáró, környezetvédő környezeti nevelés megalapozása 
  
  
• Tapasztalati tanulás kirándulásokkal, élőállatos bemutatókkal 
  
  
• Példamutatás szelektív hulladékgyűjtéssel, vízpazarlás megállításával, helyes kézmosási, tisztálkodási szokások megalapozásával (nem folyatjuk a vizet)
  
  
• Állatvédelem, növényvédelem
  
  
• A jeles környezetvédelmi napokra való figyelemfelhívás, ezek kiemelése, jelentőségének megbeszélése
  
  
• A fenntarthatósági alapelvek megalapozása
  
  
• Minden lehetőség megragadása a gyermekek tapasztalat útján való ismeretszerzésére
  
  
• Az óvodában található állatok felelős gondozása a gyerekek bevonásával
  
  

Személyi feltételek

Zoopedagógus

A Zoo Ovi Program az Elveszett Állatok Alapítvány alkalmazásában álló zoopedagógus szakmai támogatásával jön létre.

A pedagógiának ez a területe hivatalosan az állatkerti foglalkozásokra korlátozódna, azonban adja magát az elnevezés állatos óvodai programunk kapcsán is, hiszen a zoológia (görög eredetű szó) állattant jelent. Bár Nagy Irén írásaiban következetesen csak az állatkert területén zajló oktatási tevékenységet nevezi zoopedagógiának, úgy gondolom, hogy az óvodai nevelés sem csak szigorúan az óvoda épületének falai között folyhat.

Ahogy Nagy Irén fogalmaz, a zoopedagógia a fenntarthatóságra nevelésen belül, a környezeti nevelés részhalmazát képezi: A zoopedagógus tehát olyan környezeti nevelő, aki az élő gyűjtemények adta lehetőségeket eszközként felhasználva ismerteti meg és szeretteti meg az állat- és növényvilágot és hívja fel a figyelmet a természetes élővilág védelmére.

A zoopedagógia, vagyis állatkert-pedagógia pedig állatkertekben, akváriumokban, vadasparkokban zajló környezeti nevelési forma, melynek célja, hogy speciális módszerek felhasználásával a természetes környezet és az élővilág megmentéséért tevékenyen fellépő embert neveljen.

A zoopedagógus, mint ember

• Környezeti nevelő, tehát legyen sajátja a környezettudatos magatartás, nem csak tanítani, hanem képviselni is tudja ezt a szemléletmódot, váljon hitelessé és példaértékűvé.
  
  
• Megfelelő alázattal és tisztelettel viseltessen az élő állat/növény iránt.
  
  
• Tudatosítsa magában és a rábízott gyerekekben az állatokkal, és az embertársaikkal szembeni toleráns, empatikus viselkedést.
  
  
• Rendelkezzen az állatokkal való bánásmódhoz szükséges szeretettel, valamint ennek átadásához szükséges módszertani kultúrával.
  
  
• Legyen nyitott a különböző alternatív oktatási-nevelési módok befogadására. 
  
  

A zoopedagógus szakmai tudása, képességei, készségei

• Legyen birtokában minél szélesebb körű ismereteknek az élővilág, faj-és élőhely-védelem, természetmegőrzés, ökológia, környezetvédelem témakörökben.
  
  
• Legyen naprakész a globális és lokális szintű környezeti kérdéseket illetően. 
  
  
• Legyen felkészült a gyermekek mindennapi életét érintő kérdésekben, ismerje a gyerekeket, informálódjon, önmagukhoz képest fejlessze őket.
• Rendelkezzen olyan módszer- és eszköztárral, amely alkalmassá teszi őt a 0-99 éves korosztály számára történő hatékony ismeret és szemléletmód átadásra.
  
  
• Tervezzen precízen, pontosan, vegye figyelembe az összefüggéseket a természeti, társadalmi és gazdasági kérdések között.
  
  
• Munkavégzését jellemezze a nagyfokú rugalmasság.
  
  
• Tudja mozgósítani kreativitását és improvizatív képességét.
  
  
• Alkalmazkodjon a váratlan helyzetekhez, cselekedjen gyorsan. 
  
  

A zoopedagógus feladatai és célkitűzései

• Ismeretterjesztés.
  
  
• Szórakoztatva tanítás – nevelés.
  
  
• Tolerancia és empátia képesség kialakítása a többi élőlénnyel szemben.
  
  
• Ökológiai szemléletmód kialakítása (természetvédelem, környezetvédelem állatvédelem). Az állatkert nevelés centrikus szemléletének erősítése.
  
  
• Együttműködés.
  
  
• Arculattükrözés.
  
  
• Szakképzés.” (Nagy Irén, é.n. 18-19.o.)
  
  
• Óvodapedagógus
  • Támogatja a felfedező, tapasztalati tanulást 
  • Természettudományos módszereket alkalmaz, környezetismereti tudása hiteles 
  • A zoopedagógussal egyeztetve tervez 
  • Elkötelezett a felelős állattartás iránt 
  • Felelősséget vállal az Elveszett Állatok Alapítvánnyal való együttműködésre, illetve a Zoo Ovi Program célkitűzéseit képviseli: felelős állattartás, környezetvédelem, környezetismeret, állatismeret 
  • Igénye van külső helyszínen történő tapasztalatszerzési lehetőség biztosítására 
  • Nyitott a természet és a környezet felé, és azt hitelesen tudja átadni.
    
    
• Család
  • Együttműködő 
  • A szervezett programok függvényében aktív résztvevő
    
    

Tárgyi feltételek

• Projektor 
  
  
• Számítógép
  
  
• Különböző szemléltető eszközök
  
  
• Képek, illusztrációk, vizuális ismertető anyagok 
  
  
• Faliújság, információs tábla
  
  

Sikerkritériumok óvodáskor végére

• Ismeri az állatvilágot, s annak egyedeit képes csoportosítani különböző szempontok szerint,
  
  
• kialakulnak az állatokhoz fűződő pozitív érzelmei,
  
  
• az emberi és az állati testrészeket felsorolja és ismeri,
• ismeri a növény fogalmát, a növénygondozást, növények életét, fejlődésük feltételeit,
  
  
• kialakulnak a növényekhez fűződő pozitív érzelmei, óvják, védik őket 
  
  
• ismernek gyümölcsöket, zöldségeket, azok fogyasztásának szabályait,
  
  
• kialakulnak azok a viselkedési formák, pozitív attitűdök, melyek a természeti és társadalmi környezet megőrzéséhez, védelméhez szükségesek 
  
  
• tudnak helyesen közelíteni egy állathoz, kirándulásokon a helyes viselkedés szabályait ismerik, betartják 
  
  
• az óvodában élő állatok ellátásában lelkesek, tudják, mit adnak enni és mit adhatnak enni az állatoknak 
  
  
• óvják, védik környezetüket
  
  

Zöld jeles napok

• Október 4: Állatok napja  
  
  
• Március 22: Víz világnapja  
  
  
• Április 22: Föld napja  
  
  
• Május 10: Madarak és fák napja  
  
  
• Június 5: Környezetvédelmi világnap
  
  

A nevelési év során változó időpontban szervezett programok:

• Medveles – Veresegyházi Medvepark, illetve Budakeszi Vadaspark 
  
  
• Állatkert látogatás- Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest 
  
  
• Egyéb kirándulások
  
  

A nevelési év során megvalósuló állatvédelmi foglalkozások témái:

• Október: Állatok Világnapja 
  
  
• November: Márton nap 
  
  
• December: téli madáretetés Január: állatok téli készülődése Február: medve nap 
  
  
• Március: Víz Világnapja 
  
  
• Április: Föld Napja – szelektív hulladékgyűjtés 
  
  
• Május: Háziállatok és kicsinyeik
  
  

A projektek feldolgozása

Az állatvédelmi foglalkozások rendszerint IKT eszközök alkalmazásával zajlik, interaktív Power Point Prezentációkkal. Ezek a vetítések játékokkal tarkítottak. A komplexitás jegyében a foglalkozásokon több nevelési ág is megjelenik: mozgás, mondóka, anyanyelvi játékok. A vizuális szemléltető eszköz (Power Point) lehetőséget nyújt a gyerekeknek, hogy azokat az állatokat is lássák, melyekkel nem tudnak testközelbe kerülni.

A feldolgozás, mindennapokba építés történhet még a művészetek bevonásával: témához kapcsolódó énekekkel, mondókákkal, versekkel, mesékkel, vizuális technikák igénybevételével, rajz, mintázás, kézimunka tevékenységi ággal, testnevelésbe, mozgásba való beágyazással, spontán, észrevétlenül a mindennapok során.